| Amikor tinédzserek voltak, Axelt és Caxtont csókolózáson kapták a templomi tábor fái között. S aztán Cax soha többé nem vett részt egyetlen ifjúsági rendezvényen sem. Hat évvel később Axel legnagyobb megdöbbenésére élete első szerelmét egy főiskolai kosárlabda mérkőzés közvetítését nézve látja viszont - pont annak az iskolának drukkerei között, ahol állást ajánlottak neki. Ezernyi mérföldre jelenlegi lakhelyétől, egy csöppnyi vidéki településen. Ám hirtelen alig várja, hogy ott lehessen. Cax nem mer hinni a szemének, amikor Axel egyszer csak felbukkan abban a massachusettsi városban, ahol ő is lakik. S bár még mindig úgy vonzódik a fiúhoz, ahogy annak idején, nem engedhet az érzéseinek, mert Axelt szeretni egyet jelenthet azzal, hogy elveszít mindenkit, aki kedves a szívének. Mindketten sokat kockáztatnak, de a szerelemnek nehéz ellenállni. |
Ki merjem vajon jelenteni, hogy menthetetlenül Sarina Bowen könyveinek rajongója lettem? Mert lássuk be, csak ez lehet a végkövetkeztetés, ha egyszer minden alkalommal szinte rögtön beszippantanak, elrabolják a szívemet, végül pedig boldog, elragadtatott mosolyra késztetnek. Nem történt ez másként legújabb M/M regényével sem.
Ugyan el kell ismernem, hogy számomra ez a kötet tán' egy hangyányit elmaradt a sorozat nyitó darabjától, a Goodbye Paradise-tól, hisz mintha az csöppet áthatóbb hatást gyakorolt volna rám. Viszont Axel és Cax története szintén csak alaposan megdobogtatta a szívemet, szóval senki ne aggódjon, ezúttal is édes és érzelmes románccal ajándékozott meg minket az írónő.
A két srác egy nyári templomi táborban tapasztalta meg a fiatal és ártatlan szerelem első pillanatait, ám aztán egy szempillantás alatt megfosztották őket a folytatás lehetőségétől. Csupán hat évvel később kínált a sors újabb esélyt számukra, hogy kideríthessék, mi rejtőzhet még az egykor barátságként indult kapcsolatukban. Sajnos Cax élete még mindig bonyolult; begyöpösödött agyú apja ultimátuma miatt kénytelen titkolni igazi valóját. Szerencsére azonban a rögös kezdet nem jelenti azt, hogy ők és mi is ne kapnánk meg a boldog lezárást.
“Axeldental & Caxtastrophe”
Bár a regény érinti a belső bizonytalanságok, önértékelés és önelfogadás problémáját, mindent összevetve szerintem megmarad könnyedebb olvasmánynak. Ahogyan a szerzőtől már megszokhattuk az írásmód gördülékeny, a cselekmény ellenben inkább egyszerű és bonyodalommentes. Úgy gondolom, a könyv erőssége a főszereplők karaktereiben rejlik. Mindkét főhős összetett, kedvelhető és magával ragadó személyiség, akik számomra hihetőnek és valódinak hatottak, akár csak tetteik. Könnyedén meghódítottak maguknak, s csakhamar azt vettem észre, vadul drukkolok a boldogságukért. Fölöttébb tetszett, ahogyan Cax önbizalma lassanként megerősödött és végre kezébe vette saját élete irányítását.
A Hello Forever számomra pontosan azt nyújtotta, ami miatt szeretem a romantikus műfajt. Volt itt szívfájdalom, sóvárgás, édes gyengédség és romantika, sőt a szenvedély, de még a humor sem maradt ki. Remélem, hamarosan érkezik majd a folytatás, mert megesz a kíváncsiság, hogy többet megtudhassak Jason és az ő lumberszexuális szomszédja meztelen kalandjáról.
Kedvenc idézet:
“I don’t know what the future holds.”“I do. (…) It holds you.”
Zene a könyvben:
♥ Az e-arc példányt hálásan köszönöm a szerzőnek!
➤ My review on goodreads.